3. Az egészségügyi ellátórendszer és az ellátásra való jogosultság

A Hungary Wiki wikiből

Tartalomjegyzék

A magyar egszségügyi és szociális ellátórendszerről röviden

Magyarországon az Alkotmány (1949. évi XX. tv.) mondja ki a területén élők jogát „a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez” [70/D.§ (1) bekezdés], melyet „a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével” [70/D.§ (2) bekezdés] kell megvalósítani. Az állampolgároknak továbbá joguk van a szociális biztonsághoz, ami öregség, özvegység, árvaság, önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség mellett, betegség és rokkantság esetén is a megélhetésükhöz szükséges ellátásra való jogosultságukat jelenti [70/E.§ (1) bekezdés]. Az állam ezt a kötelezettségét a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg [70/E.§ (2) bekezdés]. Az Alkotmány a Kormány feladatává teszi a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározását és az ellátás anyagi fedezetéről való gondoskodást [35.§ (1) bekezdés g) pont].

Az Alkotmány a Kormány feladatává teszi a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározását és az ellátás anyagi fedezetéről való gondoskodást [35.§ (1) bekezdés g) pont]. A fentiek a rendszerváltás egyik fontos állomásának tekinthető 1989. október 23-i módosítással kerültek az alaptörvénybe. Ez azonban jórészt újrafogalmazást, pontosítást jelentett. A magyar egészségügy 1975 óta állampolgári jogon járt, a rendszerváltáskor azonban járulékfizetési kötelezettségen alapuló biztosítási jogviszonyhoz kötötték („biztosítási alapra helyezték”), mely alól széles társadalmi csoportok (nyugdíjasok, munkanélküliek, stb.) kivételt képeztek, s emellett voltak kimaradó rétegek. A járulékfizetési kötelezettség alóli kivételeket fokozatosan szűkítették, míg a biztosítás lefedte a társadalom egészét és 1996 óta gyakorlatilag minden állampolgár biztosított.

Az egészségügyi rendszer legfontosabb működési elve a szolidaritás. A szolidaritási elv annyit jelent, hogy a biztosítottak nem kockázatarányos biztosítási díjat, hanem – főszabályként munkajövedelem-arányos járulékot fizetnek. A biztosítási díjfizetés helyetti járulékfizetés miatt beszélünk társadalombiztosításról, mely a biztosítási elem mellett jelentős jövedelem átcsoportosítást (redisztribúciót) is végrehajt a magasabb jövedelműektől az alacsonyabb jövedelműek, az aktívaktól az inaktívak (nyugdíjasok és fiatalok), az állásban lévők felől az állástalanok felé stb.

A finanszírozási rendszer működésének elve, hogy a folyó (működési) kiadások az OEP-et terhelik, míg a felhalmozási (felújítás, fejlesztés stb.) kiadásokat a tulajdonosok (az önkormányzatok, illetve az állam különböző államigazgatási szervezeteken – pl. minisztériumokon – keresztül) viselik. E kétcsatornás vagy duális finanszírozási rendszer akadályát képezi vállalkozások bevonásának az egészségügyi ellátásokba, mivel a vállalkozások költségei megtérülésének útja kizárólag szolgáltatásai értékesítésén keresztül vezet.

A körzeti orvosi rendszert 1992-ben a háziorvosi szolgálattal váltották fel, aminek két fő célja volt. Az egyik az orvos és beteg közötti viszony megváltoztatása a szabad háziorvos-választás bevezetésével, s a háziorvosok javadalmazásának praxisuk létszámához kötésével. Míg a körzeti orvosok csakis körzetük lakosait láthatták el, a körzet lakosai pedig csak egyetlen orvoshoz fordulhattak, addig a háziorvosok praxisába más körzetben lakó is bejelentkezhet, miközben saját körzetében lakó más körzet háziorvosát is választhatja. E változás eredményeként a háziorvosoknak versenyezniük kell a páciensekért, illetve azok megtartásáért, fontosabbá vált bizalmuk és orvosi tevékenységükkel való elégedettségük elnyerése. Bár a szabad háziorvos-választás a ritkábban lakott vidéki körzetekben gyakorlatilag nem érvényesülhet, az ország lakosságának túlnyomó többsége számára hatása egyértelműen pozitívnak tekinthető. A másik fő cél az volt, hogy a háziorvosok ún. kapuőri (gatekeeper) feladatokat lássanak el, váljanak a beteg és az egészségügyi rendszer első találkozási pontjává, nyújtsanak annyi befejezett ellátást, amennyit csak lehetséges, s a háziorvos (a beteggel egyetértésben) döntsön a szakellátás igénybevételéről, racionalizálja az ún. betegutat.

Kimerítő összefoglaló jellegű munka: Dr. Kincses Gyula (szerk.): Magyarország egészségügye és szociális rendszere.

Az egészségbiztosítás szolgáltatásaira jogosultak – külföldiek ellátásra jogosultsága

Társadalombiztosítási szempontból kit tekintünk belföldinek illetve külföldinek?

Külföldinek minősül (társadalombiztosítási szempontból):

Külföldinek minősül mindaz a természetes személy, akit nem kell belföldinek tekinteni.


Belföldinek minősül (társadalombiztosítási szempontból):

- a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok
- bevándorolt
- letelepedési engedéllyel rendelkező (letelepedett)
- menekültként elismert
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot
meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és itt jogszabálynak 
[1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról - 
érintett szakasz: 4. § (1) a)–b) ] megfelelő bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Ide 
tartoznak
az:
   • EGT állampolgárok (EGT tagállam állampolgárai,) amennyiben rendelkeznek EGT tartózkodási
     engedéllyel, regisztrációs igazolással,
   • EGT állampolgárokat kísérő családtagjai (amennyiben rendelkeznek a magyar 
     idegenrendészeti hatóság által kiadott tartózkodási kártyával regisztrációs igazolással,)
   • A magyar állampolgárt kísérő nem magyar állampolgárságú családtagjai, amennyiben 
     rendelkeznek tartózkodási kártyával
   • a magyar állampolgár vagy – magyar tartózkodási engedéllyel rendelkező – EGT 
     állampolgárságú személy eltartottjai, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban élő 
     személyek, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar/EGT állampolgár személyesen
     gondoskodik, ha a magyar idegenrendészeti hatóság a családtagként beutazást és     
     tartózkodást engedélyezte
   • Az EGT tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező, de nem EGT tagállam 
     állampolgárai, ha rendelkeznek tartózkodási engedéllyel,
- hontalan

Ideiglenesen, rövid ideig Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok

Egészségügyi államközi egyezmények

Viszonosság, illetve különböző egyezmények alapján az egyezményben részes államok állampolgárai külföldi tartózkodásuk idejére kölcsönösen különböző egészségügyi ellátási jogosultságokat biztosítanak.

Az egyezményes országokból érkező, Magyarországon nem biztosított külföldi állampolgárok (különböző elszámolási módok alapján az egészségbiztosítás terhére) az itt tartózkodásuk alatt feltétlenül szükséges mértékben, heveny megbetegedés illetve sürgős szükség esetén jogosultak egészségügyi ellátásra. Ez az ellátás magában foglalja az alap orvosi ellátást, a járóbeteg-ellátást, a fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi) ellátást is.

A Magyarországon munkát vállaló külföldiek

A munkavállalás céljából Magyarországra érkező külföldi állampolgár főszabály szerint a Magyarországon belföldinek minősülő munkáltatóval fennálló munkaviszonya kezdetétől biztosítottnak számít, utána a munkáltató járulékot fizet. Ennek alapján jogosultságot szerez az egészségbiztosítás valamennyi ellátására.

Ezek eltartott közeli hozzátartozói

2007. április 1-jével az eltartott hozzátartozó, mint ellátásra jogosultságot keletkeztető státusz megszűnt, ezért ezt követően a Magyarországon biztosított külföldiek közeli hozzátartozói a megyei egészségbiztosítási pénztárnál kötött megállapodás alapján válhatnak egészségügyi ellátásra jogosulttá.]


Kivételek a magyar társadalombiztosítás biztosítottai köréből

Nem terjed ki a biztosítás A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakat felsoroló törvény a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók bizonyos kategóriáit kiveszi a biztosítottaknak az imént ismertetett főszabálya alól. Nem terjed ki a kötelező magyar társadalombiztosítás a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere. Továbbá nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás a magyar jogszabályok alapján be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő, nem EGT- állam polgárára, ha kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát, illetve a magyar jogszabályok alapján be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alatt álló személyekre.


A jogosultság igazolása


A magyar egészségügyi ellátásra jogosult külföldiek TAJ számát, illetve e jogosultságát az “Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról” elnevezésű nyomtatvány igazolja, amelyen az egyes egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságot a tárgyhónapot megelőző hónap végén a foglalkoztató a pecsétjével és aláírásával havonta igazolja. A jogviszony megszűnésével egyidejűleg a foglalkoztató bevonja az Igazolást.

Magyarországon tanuló külföldi állampolgárok

Egészségügyi szolgáltatásra csak az a külföldi állampolgár jogosult, aki a középfokú nevelési-oktatási, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll.

Azok a külföldi tanulók, akik ennek a feltételnek nem felelnek meg, csak ún. megállapodás kötése esetén lesznek jogosultak egészségügyi szolgáltatásra.


A Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár nyugdíjasok

Azok a letelepedett külföldi állampolgár nyugdíjasok, akiknek állandó lakhelye Magyarország területén van, és akik a Macedón (Szkopjei) Köztársaság, a Horvát Köztársaság és Szerbia vagy Montenegró társadalombiztosítási szerveinek terhére részesülnek nyugellátásban, valamint e személyek igényjogosult családtagjai a magyar állampolgárságú nyugdíjasokkal megegyező módon részesülnek kórházi ápolásban. Ennek feltétele, hogy a nyugellátást folyósító külföldi szerv a nyugdíjas számára erről igazolást állítson ki.


A Magyarországra áttelepült jugoszláv nyugdíjasok nagy számára tekintettel a kizárólag jugoszláv társadalombiztosítási szervtől nyugellátásban részesülő személy részére, ha állandó lakóhelye magyar területen van, az egészségügyi szolgáltatásokat a magyar társadalombiztosítási jogszabályok szerint a magyar biztosító terhére nyújtják.

A magyarországi térítésmentes ellátásra való jogosultság tehát megállapítható, ha az igénylő személyi igazolvánnyal rendelkezik és nyugdíját az egyezmény alapján Magyarországra utaltatják. Abban az esetben, ha a jugoszláv nyugdíjbiztosító - az egyezménnyel ellentétesen - nem utal külföldre nyugdíjakat, Magyarországon eltekintenek a nyugdíj Magyarországra való átutalásától, amennyiben hiteles fordítással, nyugdíjmegállapító határozattal igazolják, hogy Jugoszláviában nyugdíjat kapnak.

Azoknak a Magyarországra települt nyugdíjas külföldi állampolgároknak, akik nem állnak a fent említett országokkal kötött kölcsönös egyezmények hatálya alatt, a magyarországi egészségügyi ellátásokat akkor vehetik igénybe, ha költségtérítést fizetnek érte, vagy természetesen az egészségbiztosítási ellátásokra megállapodást kötésére is köthetnek.

Külföldiek megállapodáson alapuló egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága

A Magyarország területén huzamosabb ideig tartózkodó külföldi állampolgároknak, ha hazájukkal nincs érvényes szociális biztonsági egyezmény, vagy más jogviszony alapján sem jogosultak egészségbiztosítási ellátásra, lehetőségük van az egészségbiztosítóval kötött megállapodással gondoskodniuk az egészségügyi ellátásukról, egy előre meghatározott összegű járulék fizetésének vállalása mellett. Ugyanilyen feltételeknek kell megfelelni a társadalombiztosítási szempontból külföldinek minősülő magyar állampolgároknak (ide tartoznak azok a személyek, akik nem rendelkezhetnek érvényes magyar személyi igazolvánnyal) is.

Az egészségügyi ellátásra jogosultságot biztosítani lehet a megállapodást kötő külföldi személlyel együtt élő gyermek számára is. A külföldiek a tartózkodási helyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál kezdeményezhetik az ellátások igénybevételére jogosító megállapodás megkötését, ahol a külföldi személy részére egy, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot igazoló nyomtatványt is kiállítanak.

Külföldiek által, megállapodás alapján fizetendő járulék

Nagykorú külföldi állampolgár a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér (jelenleg 69.000 Ft), a 18 évesnél fiatalabb gyermek, illetve a magyarországi oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló külföldi állampolgár a minimálbér 30 %-ának (jelenleg 20.700 Ft) megfizetésével szerezhet egészségügyi ellátásra jogosultságot.

Az első hónapra esedékes járulékot nyomban a megállapodás megkötésekor be kell fizetni, a későbbiekben pedig havonta előre, a jogosultsági hónapot megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A megállapodás a megkötését, vagyis az első befizetést követő hónap első napjától hatályos, de az első hat hónapban korlátozott mértékű ellátásra jogosít. A megállapodás kedvezményezettje a társadalombiztosítás által támogatott egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától lesz jogosult, azzal, hogy a megállapodás megkötését követő hónap első napjától a hatodik hónapig a sürgősségi ellátást veheti igénybe. Lehetőség van a megállapodás megkötésekor a hat hónapra esedékes járulékot visszamenőleg egy összegben befizetni, ebben az esetben a megállapodás megkötését követő hónap első napjától lehet a megállapodás kötésen alapuló jogosultaknak járó valamennyi társadalombiztosítási támogatással nyújtott egészségügyi szolgáltatást igénybe venni.

Lehetőség van olyan megállapodás megkötésére is, amely alapján a járulékfizetést más személy vagy szerv teljesíti, a megállapodásban meghatározott személy (kedvezményezett) javára.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a megállapodás szerint vállalt járulékfizetésen alapuló egészségügyi ellátásra való jogosultság esetén az e jogcímen egészségügyi ellátásra jogosultak a járulékfizetés megszűntetését követően nem szereznek további 45 napos, ún. passzív jogon is igénybe vehető ellátási jogosultságot. Aki a befizetési határidőig nem teljesíti a kötelezettségét, a következő hónaptól elveszti az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, és ezzel egyben a megállapodás is megszűnik. A jogosultság megszűnését követő 3 napon belül a jogosultság igazolására szolgáló nyomtatványt a MEP-en le kell adni.

A megállapodáson alapuló egészségügyi szolgáltatások köre szűkebb.

A megállapodáson alapuló egészségügyi szolgáltatások szűkebb ellátási kört biztosítanak, mint az egyéb jogviszony alapján az egészségbiztosítás keretében járó ellátások. Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátások közül tb támogatással csak sürgősségi ellátásra jogosult. Továbbá nem jogosult az EGT tagállamon kívüli harmadik állam területén az életét, testi épségét súlyosan veszélyeztető ellátás költségének, illetve az EGT tagállamban a nem a közösségi jogszabálynak megfelelő formában igénybe vett ellátás költségének a belföldi költség mértékéig való megtérítésére sem. A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy nem veheti igénybe a Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító eljárásokat a magyar egészségbiztosítása terhére egy másik országban.

Menekültek egészségügyi ellátása

A menekültet a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik, és kötelezettségek terhelik, ezért az egészségügyi ellátásra való jogosultságukat az egészségbiztosítási pénztártól igényelt TAJ kártyával igazolhatják, és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségük is a magyar állampolgárok által fizetendő kötelezettségekkel azonos.

Forrás: Országos Egészségbiztosítási Pénztár



A szabályozássalkapcsolatos egyéb fontos dokumentumok


A jogi szabályozás dokumentumai


- A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok nemzetközi dokumentumai

- A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásával összefüggő közegészséget veszélyeztető betegségekről. 32/2007. (VI. 27.) EüM rendelet media: 32 2007. EüM rend.doc

- 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról media: 2007. evi II. tv..doc

- 178/2004. (V. 26.) Korm. rendelet a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (ICMPD) alapításáról és működéséről szóló Megállapodás és az azt módosító megállapodások kihirdetéséről media: 178 2004. Korm. rend.doc

- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről media: 1997. evi CLIV. tv.doc

- 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról media: 2007. evi I. tv.doc

- 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról media: 2007. evi LXXX.tv.doc

- 2007. évi CLXVIII. törvény az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről media: 2007. evi CLXVIII.tv..doc


Hasznos linkek

- Jogforrások elérhetősége

- BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

- International Organization for Migration – Regional Office in Budapest

- Visa and Immigration Policies of the Visegrad Countries (Workshop, 2006)

Összefoglaló jellegű munkák angolul (Summaries in English)

- Ferenc Eiler–Nóra Kovács: MINORITY GOVERNMENTS IN HUNGARY media: minority_goverments_in_hungary.pdf

- Office for National and Ethnic Minorities: Detailed summary of new minority legislation in Hungary media: detailed_summary_of_new_minority_legislation-1.pdf

- Act LXXVII of 1993 on the Rights of National and Ethnic Minorities media: ACT LXXVII of 1993.pdf

Személyes eszközök